BODROGKISFALUD HÍREI

Helyi építési szabályzat

Önkormányzata Képviselőtestületének

5/2001.  (IV.24.) sz.  rendelete

 

                                                          

 

Bodrogkisfalud község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, illetve annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. törvény értelmében kapott felhatalmazása alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.

 

 

 

A rendelet hatálya

 

1.§

 

 

1.)    A rendelet területi hatálya kiterjed Bodrogkisfalud teljes közigazgatási területére.

 

2.)    A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.

 

3.)    A rendelet területi és tárgyi hatályát érintő minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz (amelyek alól az első fokú építési hatóság – jegyző – csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyat érintően erre az önkormányzati rendelet kifejezetten feljogosítja).

 

 

2. §

 

 

1.)    A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt

 

a)    Kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából legfontosabb elemek, ezért azok módosítása csak a szabályozási terv felülvizsgálatával és módosításával történhet.

 

          Kötelező szabályozási elemek:

-         a közterület és egyéb területfelhasználási egységek határvonala

-         építési határvonal

-         az eltérő területfelhasználási egységek határvonalai

-         a területfelhasználási kategóriák, a területfelhasználási besorolás, övezeti besorolás

-         a legnagyobb beépítettség mértéke

-         a megengedett építmény magasság

-         a minimális telekméret

-         a kötelező beépítési vonal

-         a környezetvédelmi előírások

-         korlátozások

 

 

3. §

 

 

1.)    A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt

 

a)    Kötelező szabályozási elemek megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával történhet.

 

2.)    A beépítésre nem szánt területen  (vonatkozó tervlapon jelölt)

a.)    A külterületi szabályozás terven kötelező szabályozási elemnek kell

     tekinteni:

-         a szabályozási vonalakat,

-         a területfelhasználási egységek határát,

-         a területfelhasználási egységeken belüli övezetek határát,

-         a területfelhasználási egység, illetve övezet jelét,

-         a területfelhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető legkisebb földrészlet nagyságát,

-         a területfelhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb földrészlet területét,

-         a belterület bővítés határát.

b.)    Az (a) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a szabályozási terv

     módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.

 

3.)    A továbbtervezést igénylő területek, területrészek határát a szabályozási tervlapon a „továbbtervezést igénylő terület határa” jelzésű vonal tünteti fel. A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRÓL ÉS VÉDELMÉRŐL szóló 1997. évi LXXVIII. sz. törvény és annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. tv. rendelkezik.

 

 

 

I.  Fejezet

 

 

Építési engedélyezés általános szabályai

 

4. §

 

 

1.)    Engedélyhez kötött építési munkák

A képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét bővíti az alábbiak szerint.

 

1 m-nél kisebb reklámhordozó

védett épületek átfestése, illetve színezése

klímaberendezések épület homlokzatra szerelése esetén

 

5. §

 

 

1.)    Az építési engedélykérelmekhez a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. §-án, illetve 17. §-án túlmenően egyéb mellékleteket nem kell csatolni.

 

- védett épület esetén a részletes színezési terv

- reklámhordozó, illetve a klímaberendezés vonatkozó terveit

 

 

Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

 

6. §

 

 

1.)    Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet kötelezően meghatároz.

 

2.)    Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

 

3.)    A 2. bekezdésben foglaltaktól eltérően építés (illetve telekalakítás) a szabályozási tervvel nem egyező területfelhasználás esetében akkor is engedélyezhető, ha:

 

a)    az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon- vagy közbiztonság esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul.

b)   a terv szerinti terület-felhasználás nagyobb távlatban (tíz vagy több év) válik esedékessé és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza, és nem teszi költségesebbé (amennyiben az építtető vállalja a kártalanítás nélküli elbontás kötelezettségét, érték létrehozása is engedélyezhető, azonban az építmény ideiglenes meglétét, illetőleg az építtető kártalanítás nélküli elbontási kötelezettségét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni).

 

1.)    Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.

 

2.)    Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.

 

3.)    Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42 §-ban meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.

 

 

A rendeletben számított gépjármű elhelyezési kötelezettségtől - a járműtároló épületeket kivéve - a település sajátosságaira figyelemmel, közlekedési vizsgálat alapján helyi önkormányzati parkolási rendelet - legfeljebb 50 %-os eltéréssel - eltérő értékeket is megállapíthat. A helyi parkolási rendeletben nyílik lehetőség arra, hogy parkolás céljára a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, illetőleg a közforgalom céljára átadott magánút területe egy részének felhasználásával útkezelői hozzájárulással megengedje. Ilyen esetekben a helyi adottságokon túl a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 42. § 11. pontjában meghatározottakat is figyelembe kell venni.

 

 

7. §

 

A közigazgatási területfelhasználási egységeinek tagozódása

 

 

1.)    A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.

 

2.)    A beépítésre szánt területek általában a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak.

 

3.)    A beépítésre szánt terület az alábbi területfelhasználási egységekre (övezetek) tagozódik:

a.) falusias lakóterületek

b.) településközpont vegyes terület

c.) kereskedelmi, ipari gazdasági terület

d.) különleges terület

e.) üdülő terület

 

4.)    A beépítésre nem szánt terület a következő területfelhasználási egységekre tagozódik:

a.) közlekedési és közműterület,

b.) zöldterület

c.) erdőterület

e.) mezőgazdasági rendeltetésű terület

f.) egyéb rendeltetésű terület

 

 

8. §

 

A belterületi határ módosítása

 

 

1.)    A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, az érvényben lévő és vonatkozó rendeletekben utasításokban foglaltak figyelembe vételével.

 

2.)    A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv tartalmazza, határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható.

A belterületbe vonásról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia.

 

3.)    Belterületbe vonandó területek (a külterületi településszerkezeti terv szerinti lehatárolással) az új elkerülő út melletti meglévő és tartalék gazdasági területek.

 

 

 

II. Fejezet

 

A környezet védelmére vonatkozó előírások

 

9. §

 

 

1.)    Figyelembe kell venni, illetve be kell tartani a környezet védelméről szóló 1995. évi XIII. törvényt.

 

2.)    Ezen előírások alapján a környezetvédelem részletes előírásait az Önkormányzat környezetvédelmi rendeletében kell szabályozni.

 

a.) Levegőtisztaság védelem

 

I.     Levegőtisztaság védelmi szempontból a 21/1986. (VI. 01.) MT. rendelet, a 3/1988. (VI.10.) KVM rendelet szerint a VÉDETT I. területi kategóriába tartozik Bodrogkisfalud teljes bel- és külterülete.

2001. július 1-től érvénybe lépő 21/2001 (II.14.) Korm. rendelet betartandó.

 

II.   A területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyezési anyagkibocsátása a  - környezetterhelése -  az adott terület védettségi kategóriájára vonatkozó követelményeket teljesíti, környezetveszélyeztetést nem okoz.

 

III.Lakó és intézményterületen csak olyan szolgáltató ipari és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely szükség szerint az érintett hatóságok véleményével is alá van támasztva.

 

-         A levegő tisztaságának védelméről szóló hatályos rendeletek - 21/1986.(VI. 02.) OKTH számú rendelkezés szerint a Védett I.

-         levegőtisztaság védelmi kategória MSZ 21584/1990. " A környezet levegőtisztasági követelményei" című szabvány imissziós határértékeit biztosítani kell.

 

-         Valamennyi országos rendeletben szabályozott tevékenységi kör megvalósítása előtt környezeti hatástanulmány készítendő a 152/1995. (XII. 12.) Korm. sz. rendelet alapján.

 

 

-         A környezeti hatástanulmányok alapján további részletes hatásvizsgálatok készítése rendelhető el, amennyiben a környezetállapot veszélyeztetettsége és a megelőzés vagy kárelhárítás lehetséges módozatai nem kellően tisztázottak.

 

IV.    A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék nyílttéri, valamint hagyományos energia termelő berendezésben történő égetése, a nem védett, ill. a helyi védelem alatt álló területeken a nádas és más vízinövények égetése, a tarlóégetés csak az önkormányzati rendeletben szabályozott módon a (2) bekezdés szerinti rendeletalkotás során kezdeményezett részletes előírások szerint lehetséges, illetőleg a 24 /1992. (I. 28.) Korm. sz. rendelet 14. § (3) bekezdés értelmében.

 

V.  Szagos, bűzös tevékenység a település beépített területétől 1000 m távolságban folytatható. Ettől eltérni technológiai korszerűsítés és egyedi hatósági elbírálás által lehetséges.

 

VI.    Az állattartást az Önkormányzat állattartási rendeletében kell részletesen szabályozni.

 

 

b.) Zajvédelem

 

I.     A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg.

 

II.   Közlekedési eredetű zaj elleni védelem érdekében, amennyiben közutak mellett a területfelhasználás megváltozik, vagy az utak forgalma az út jellegének megváltozása miatt nő meg, az egészségügyi miniszter 4/1984. (I. 23.) EÜM. számú rendeletében szereplő határértéket kell alkalmazni. E rendelet szerint a település lakóterülete LAKÓTERÜLET ÉS INTÉZMÉNYTERÜLET LAZA BEÉPÍTÉSŰ TERÜLETI FUNKCIÓNAK minősül, illetve a gazdasági területek IPARTERÜLET LAKÓTERÜLETTEL ÉS INTÉZMÉNYEKKEL VEGYES kategóriának minősül.

 

III.A rezgésvédelemre vonatkozóan szintén ezen rendelet határértékei a mérvadóak.

 

IV.       A hangosító berendezéseket zajvédelmi szempontból, illetve valamennyi szolgáltatói tevékenységgel összefüggő zajkibocsátó forrást a helyi önkormányzattal is engedélyeztetni kell a 24/1992. (I.28.) Korm. rendelet szerint szolgáltatásnak minősülő létesítményeket zajvédelmi szempontból az önkormányzattal, mint hatáskörrel rendelkező környezetvédelmi hatósággal engedélyeztetni kell.

 

 

 

c.) Vízvédelem

 

I.     Az élővizek, csatornák vízminőségvédelme érdekében tisztítatlan kommunális és technológiai eredetű szennyvíz nem vezethető élővízfolyásba. Tisztított szennyvizet is csak a vízbázis-védelmi előírások betartásával, hatósági engedély birtokában kerülhetnek a befogadóba.

 

II.   A felszíni vízfolyások vízminőségének javítását a vízgyűjtők rendezését és a szennyezőforrások felszámolására készítendő ökológiai állapotfelmérő tanulmányterv, környezeti hatásvizsgálat és intézkedési terv határozza meg.

 

III.A felszíni vízfolyások mederrendezésével a természetes vízparti vegetációt, vagyis a természetes élőhelyek védelmét a tervezés, a kivitelezés során egyaránt biztosítani kell.

 

IV.       Vízügyi előírások

 

 

Telekalakításhoz, illetve építési engedélyek nem adhatók a Bodrog folyó partéltől számított 10 m-es parti sávjában. Ezen parti sávon ideiglenes építményeket, kerítéseket sem szabad elhelyezni.