A településen sok kis és középvállalkozás működik. Ezek nagy része családi vállalkozás, ezért csak nagyon minimális főt foglalkoztatnak, de mindenképpen szükség van rájuk a településen. Megtalálható közöttük szállítmányozó, betonelem gyár, cukrászüzem, vegyesbolt, vendéglátós, és szinte minden egyéb szektor.
Itt, Tokaj-hegyalján természetesen a földművelés és a szőlőtermesztés a leginkább jellemző. A lakosok őstermelőként végzik ezt a tevékenységet, kihasználva a szőlőtermő dűlők sajátosságait. A borgazdálkodás sok lakosnak ad megélhetést, és a falusi turizmus fő motorja a borkóstolás és pincelátogatás. Főként nyáron sok turista jön a községbe, mert a jó borok híre messzire terjed és jönnek megkóstolni a híres Tokaji aszút és más finom borokat.
Tokaj-Hegyalja a XVI. században vált a történelmi Magyarország legfontosabb borvidékévé, miután a török hódítók meghódították a korábban vezető helyet elfoglaló Szerémséget. Az elsőség elnyerésében a főbor", az aszúbor megjelenése is szerepet játszott, amelyet csak a Hegyalján tudtak készíteni. Magán a Hegyalján az évszázadok alatt más és más területet értettek, térben és időben eltérő településeket soroltak hozzá. Kisfalud gyakorlatilag mindvégig hegyaljai településnek számított. A jó termőtalaj, a déli napos oldal kedvező a szőlő érésének. Késő őszre a szemek beaszúsodnak és kiváló borok készíthetők belőle.